El tudod képzelni milyen lenne a világ tudomány nélkül?
Nem kéne azon aggódnod, hogy lemerül az iPhone-od, nem szól az ébresztő, elkésel a munkából vagy nem találod a kocsikulcsod. Leginkább azért, mert állások, autók és telefonok nem léteznének. Valószínűleg egy barlangban laknál vagy legjobb esetben is valamilyen kezdetleges ágakból összehordott menedékben ücsörögnél azon törve a kis fejed, hogy sikerül-e elejteni majd valamit a másnapi ebédre (egyébként én élvezném) 🙂 vagy a nagy igyekezetben téged fog elfogyasztani egy nálad nagyobb és erősebb vadállat.
Amit egyébként nagyon jól teszel (mármint a gondolkodást), mert a tudományok abban a pillanatban születtek meg, amikor a korai emberek úgy döntöttek, hogy kezükbe veszik a túlélésüket és lépéseket tesznek a biztonságosabb élet felé. Ez volt az a pillanat, amikor először tették fel az őket körülvevő világgal kapcsolatban ezt a két fontos kérdést: „Hogyan?” és „Miért?”.
Alapvetően a tudomány a mai napig erről szól: megérteni azt, hogy hogyan működnek a dolgok. A válaszok, amiket a tudománytól kapunk segítenek a mindennapok túlélésében, miközben hatással vannak az életmódunkra, sőt folyamatosan fejlesztik azt. Szerintem nem túlzás azt állítani, hogy a tudás, a tudomány az életünkben sőt a történelmünkben talán az egyik legfontosabb dolog.
A tudomány téged is körülvesz és pont ugyanúgy működik nálad mint bárkinél
A többség ha meghallja azt a szót, hogy tudomány vagy tudós, valószínűleg rögtön egy szemüveges, fehér köpenyes fazonra gondol aki fura színű löttyöket önt egyik edényből a másikba vagy valami űrhajó kinézetű high-tech kütyüt bütyköl. Ezt tapasztalatból megcáfolnám, a kutatók, tudósok nagy része valójában színes, sokoldalú és izgalmas személyiség és nagyon is emberi módon viselkednek. A tudomány nem laboratóriumokban „történik”, hanem ott van mindenhol: pl. ha itt az északi félgömbön felugrasz biztos hogy vissza fogsz esni a földre, és ez pont ugyanígy működik a Sydneyben szörfözgető embertársaddal is, ő sem fogja elhagyni az atmoszférát egy nagyobb ugratásnál, mert nem engedi a gravitáció. Ahhoz, hogy legyőzd valamilyen eszközre lesz szükséged, ami képes nagyobb sebességre, mint a Földünk elhagyásához szükséges szökési sebesség (ez nálunk 11,19 km/s, azaz 40 271 km/h és második kozmikus sebességnek hívjuk). A másik opció, ha Te vagy Ő:
A tudomány evolúciója
Az ember szerencsére alapvetően kíváncsi teremtmény és bár eleinte leginkább azokra a dolgokra próbált rájönni, amik a túléléséhez szükségesek, később, amikor a technológiai fejlődésnek (pl. kőbalta, csoportos vadászat, tűz) köszönhetően biztosítva volt a másnapja, elkezdett érdeklődést mutatni a világ ezernyi ismeretlen, felfedezésre váró titka iránt, mindegy, hogy az a közelében volt, vagy számára elérhetetlen távolságban, mint pl. a csillagok és égitestek az éjszakai égbolton. A tudásszomj idővel oda vezetett, hogy megszülettek a különböző tudományágak amelyeket két fő csoportra lehet osztani: természettudományok (ezek foglalkoznak a világunkkal) és társadalomtudományok (ezek pedig a világunk lakóival). Ahogy egyre többet tudtunk (és rájöttünk, hogy valójában milyen keveset) megszülettek a különböző alterületek, pl. matematika, geológia, biológia, csillagászat, stb.
A tudományok jelentősége a mindennapjainkban
Az egyik legfontosabb dolog, amit a tudomány adott nekünk, az a biztonság. Az ember ún. krokodil agya ezen primitív reflexek alapján működik és a mai napig a túlélési ösztön hatása alatt hozunk meg tudatos döntéseket is, de ez már inkább marketing téma, ne menjünk bele… Amint a létbiztonság megvolt (táplálék későbbre, egy biztonságos hely ahol élhetünk, gyógymódok a betegségekre) és a mindennapok részévé vált lehetőségünk adódott, hogy más dolgokra koncentrálhassunk és még többet tanuljunk. Eleinte csak megfigyeltük hogyan működnek a dolgok, aztán mindezt megpróbáltuk a saját előnyünkre fordítani és megtanultuk megalkotni azokat a dolgokat, amikre szükségünk van (vagy nincs de azt gondoljuk hogy van). A tudomány segítségével ugrottunk egy lépcsőt: már nem csak megérteni tudjuk hogy a dolgok hogy működnek, hanem a kezünkbe is tudjuk venni az irányítást.
A (társadalom)tudományok megérttették velünk, hogy a túlélésünk érdekében szervezett módon együtt kell működnünk egymással. Ez a jelenség vezetett később a gazdasági és politikai rendszerek kialakulásához, az oktatásról nem is beszélve. Milyen jókat tudunk ma vitatkozni ezeken, attól függően, hogy otthon ki mit hallott, miközben felnőtt vagy melyik szubkultúrába, kasztba sorolja be saját magát valamilyen hatás miatt ami eközben érte (Note to self: Újra elővenni Marcus Aureliust akit ha olvasol könnyebben tudod kívülről, felülről szemlélni a jelenségeket és nem indulatok, érzelmek alapján).
Az oktatás, képzés (saját magad képzése is) az első komolyabb találkozásod a tudománnyal. Tegyük fel, hogy az oktatásod (most a hivatalosra, kötelezőre gondolok, azaz a közoktatásra) befejeződött. Két opció közül választhatsz: ha tudományokkal szeretnél foglalkozni elmész valamelyik kutató egyetemre egy szimpatikus szakra vagy teljesen másfajta karriert választasz. Közvetve így is hozzájárulsz a tudományok fejlődéséhez, hiszen a befizetett adóforintjaid egy részét az állam visszaforgatja a tudományokba és azok fejlesztésébe. Magyarország esetében létfontosságú, hogy ez a visszaforgatott összeg minél magasabb legyen, hiszen nekünk nincs olajunk vagy más egyéb exportálható nyersanyagunk, kivéve a fiatalok agyát. Erről egyszer már beszéltem valahol (mégpedig itt).
A legfontosabb kérdések
Ma közelebb vagyunk a természet és az univerzum rejtélyeinek megoldásához, mint valaha. Hihetetlen dolgokra vagyunk képesek. Kicsiben létre tudjuk hozni azokat a körülményeket, amik sokmilliárd évvel ezelőtt (a jelen állás szerint ez 13.81 milliárd év) az univerzum születésénél, az Ősrobbanásnál voltak. Ezzel leginkább itt foglalkoznak. El tudunk repülni a Holdra, űrszondát tudunk küldeni a Marshoz, tudjuk hogy működik a Nap és többszáz tonnás szerkezeteket tudunk Föld körüli pályára állítani.
Mindent összevetve a tudomány a létezésünk egyik leglenyűgözőbb eleme, ebben azt hiszem mindannyian egyetértünk. Olyan mint egy gigantikus puzzle, amit több ezer éve próbálunk kirakni, hogy választ kapjunk azokra a kérdésekre, amik századok óta foglalkoztatnak minket: honnan jöttünk, miért vagyunk itt és hova tartunk.
Spoiler Alert:
A következő posztomban arról fogok írni, hogy kik művelik jelenleg a tudományokat, kik fogják holnap, mennyire menő ma a STEM területekkel foglalkozni, miért fontos, hogy a tudást és a tudományokat megfelelően kommunikáljuk és demonstráljuk és mindez hogy függ össze Magyarország versenyképességével.
Köszi, hogy itt voltatok! 🙂
Ha érdekelnek a fentiek látogass el szeptemberben a Tudományok Fővárosába!