A Föld nem megújuló energiaforrásai igencsak szűkösek, így, ha nem teszünk semmit, akkor hamarosan eljöhet az az idő, amikor az energiahiány meglehetősen nagy gondot fog jelenteni. Ennek elkerülése érdekében többféle megoldás is létezik, ilyen például a már ismert megújuló energiaforrások használata vagy éppen az újdonságnak számító aszteroidabányászat.
Egyes kutatók szerint az aszteroidákban és meteoritokban olyan értékes ásványi anyagok találhatók, melyek energiaforrásként is szolgálhatnának. A kisbolygók jellemzően platina-, palládium- és víztartalmúak, utóbbi például folyékony hidrogénné és nitrogénné bontva rakéta-hajtóanyagként is funkcionálhat.
Az aszteroidabányászat fiatal tudományág, éppen ezért temérdek megválaszolatlan kérdés vár még a kutatókra. Nem tudják ugyanis, hogy milyen tulajdonságokkal bírnak ezek a föld közeli kisbolygók, milyen a felszínük, melyek a bányászatra alkalmas űreszközök fejlesztése szempontjából is igen lényeges kérdések.
Jelenleg kétféle módon szereznek információt a kutatók az aszteroidákról, az egyik, amikor a világűrben fényvisszaverő képességük alapján vonnak le következtetéseket, a másik pedig, amikor a Földön landolt meteoritokat vetik vizsgálat alá. Ezek a módszerek azonban eddig meglehetősen kevés információval kecsegtettek. A megválaszolatlan kérdések tengerében a kutatók egyetértenek abban, hogy első lépésként érdemes lehet egy térképet készíteni a Föld közelében található kisbolygókról.
Ugyan az űrbányászat még sci-fibe illő módszernek tűnik és minden bizonnyal még jó pár évnek el kell telnie ahhoz, hogy valósággá váljon, mégis már elindultak az ezzel kapcsolatos kutatások. A jövő iparágának számító aszteroidabányászat egyik nagyágyúja egyébként Luxemburg, ahol több úrkutatási cég is megvetette már a lábát. Őket az állam támogatásokkal és részesedéssel csábította az országba, bebiztosítva ezzel előkelő helyét az űrpiactéren. Már most sem áll egyébként túl rosszul, Luxemburg GDP-jének ugyanis 2%-át az űripar adja.