Tudománykommunikáció mesterfokon: hogyan csinálják a legjobbak online?

Napjaink tudománykommunikációs szakembereinek egyre nagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük munkájuk során, hiszen a mindennapok részévé váló információs áradat a fontos és hasznos tudásanyagokat is nehezebben fellelhetővé és értelmezhetővé silányítja.

A tudománykommunikációs tevékenység jelentőségének felismerése, valamint a világháló nyújtotta lehetőségek sokat segítettek azonban a szakma képviselőinek is abban, hogy egyre több formában juthassanak el növekvő számú érdeklődőhöz. Akad tehát néhány igen pozitív példa mind itthon, mind pedig világszerte arra, hogy hogyan tehető vonzóvá, érdekessé és egyben jól hozzáférhetővé a tudományok megismerését megcélzó információ. Rövid válogatás következik, méghozzá először az online vagy virtuális térben elérhető példákról.

Amikor a tudománykommunikáció hagyományos módszereire gondolunk, mindenképpen érdemes szót ejteni a tudományos újságírásról. Napjainkban is számos közérthetően megfogalmazott, hagyományos vagy (sok esetben kizárólag) online kivitelezésű folyóirat létezik, melyek rendszeres tájékozódási forrásként szolgálhatnak s remek megjelenési lehetőséget biztosítanak az újságíráshoz értő kutatóknak és szakmabelieknek, illetve tudományos újságíróknak egyaránt. Köztük megemlíthetőek a teljesség igénye nélkül olyan kiemelkedő lapok, mint hazánkban az Élet és Tudomány, a National Geographic Magyarország vagy éppen Földgömb, vagy nemzetközi színtéren a National Geographic, a Science News, a Discover Magazine, a Scientific American vagy éppen a Popular Sceince. A hagyományos módszerek között említhetőek továbbá a különböző rádiós ismeretterjesztő műsorok és televíziós csatornák, műsorok is, ezekre jelen cikkben külön nem térünk ki – helyettük foglalkozzunk pár sorban modernebb formában megvalósuló másaikkal.

Az internetes lehetőségek széleskörű elterjedésével a hagyományos, csak adott területen elérhető rádiós és egyéb csatornák tevékenységét egyre inkább online változataik, a podcastok kezdték felváltani. A nemzetközi irányvonalat és egyre populárisabbá váló előadókat (Radiolab, Science Friday, eLife Podcasts, Science Podcasts) követve néhány évvel ezelőtt megjelentek az első magyar próbálkozások is, így például említésre méltó a Szertár, a Civil Tudomány és az Impakták. Az online előadások témakörénél maradva nem lehet kihagyni a TED Talks, illetve TED Podcasts megemlítését sem, hiszen talán a legismertebb, száznál is több nyelven elérhető online előadássorozatról van szó, mely a legkülönbözőbb tudományágak képviselőit szólaltatja meg 2006 óta. Természetesen a videókészítő eszközök és szerkesztő szoftverek hozzáférhetőségének növekedésével egyre több és több hasonló kezdeményezés jelent meg az utóbbi években és egyre többen próbálkoznak a legnépszerűbb tudományos ismeretterjesztők, így például Bill Nye, Michio Kaku, Carl Sagan vagy éppen Neil deGrasse Tyson nyomdokaiba lépni.

A web 2.0 szolgáltatásainak megjelenésével, majd elterjedésével és ezzel együtt a felhasználók újonnan megjelenő, közösségi élményre és sokoldalú kommunikációra irányuló igényeivel párhuzamosan megjelentek azok a tudománykommunikációs eszközök is, melyek kiszolgálhatták ezeket az új szükségleteket. Megemlítendő többek között a sokak által és sokat kritizált, összességében azonban nagyon fontos lépést jelentő Wikipedia és WikiProject, melyek széleskörben és több nyelven (így magyarul is) elérhető, a közösségi tudás révén folyamatosan ellenőrzött és bővülő ismeretekhez juttatták az érdeklődőket. Ezen a ponton érdemes kitérni a különböző tudományos blogokra is, hiszen ezek kiváló lehetőséget biztosítanak a magasszintű ismeretterjesztő anyagok bemutatására és népszerűsítésére, ráadásul indításuk nem igényel különösebb specializált tudást, így bármely kutató számára kiváló eszközei lehetnek szakterülete népszerűsítésének. Nemzetközi szinten tömegével érhetőek el hasonló kezdeményezések (Science Blog, Ask a Mathematician, Planetary, IFL Science Blog) és hazánkban is akad több kiemelkedő minőséget képviselő példa – ilyen a MedIQ, a Tudomány, Farkasszem, illetve a Voyager blogok.

A blogok kiváló lehetőséget biztosítanak a magasszintű ismeretterjesztő anyagok bemutatására és népszerűsítésére.

Kiváló online kezdeményezés és remek példája az online tananyagfejlesztésnek a Barabási Albert-László nevéhez kapcsolható Network Science Book Project is, melynek keretei között egy interaktív hálózatelemzési tankönyvet készített el közösségi munka bevonásával. Az anyag ingyenesen hozzáférhető, a szerzői csapat pedig visszajelzésekre nyitott és kommunikatív. Az utóbbi években a tudásközvetítés hasonló módjai előtt egy újabb lehetőség nyílt meg: a mobil applikációk gyorsan fejlődő, de mind hozzáférhetőbb világa. Olyan alkalmazások jelentek meg, melyek minden eddiginél kézzelfoghatóbbá, elérhetőbbé és vizuálisabbá tették a legkülönfélébb tudományos témákat. Remek példa lehet az Elements, mely a kémiai elemeket mutatja be olyan tárgyak képeivel illusztrálva, melyek egy-egy elemből épülnek fel. A Dinopedia nevű app hétszáznál is több őshüllő illusztrált leírását teszi elérhetőve, míg a Curiosity rövid tudományos cikkeket és videókat tesz azonnal elérhetővé felhasználói számára. Napjainkra számtalan hasonló érhető el ingyen, vagy igen alacsony áron (különösen a hagyományos alternatívákhoz, így például könyvekhez képest).

Dinók karnyújtásnyira. National Geographic: The Ultimate Dinopedia iPad App

Végül érdemes kitérni a közösségi média tudománykommunikációs szerepére is, hiszen a 21. század online világának talán legmeghatározóbb jelenségköréről van szó. Mivel a legnagyobb közösségi média oldalak felhasználóinak száma ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években, mindenképpen érdemes számolni az ilyen felületekkel aránylag könnyen elérhető és interakcióra bírható érdeklődők sokaságával. Kiemelkedően jó példái a terület felhasználásának a NASA Twitter és Facebook oldalai, melyek több millió követővel és mindig sok reakciót kiváltó bejegyzéseikkel az egyik legkiemelkedőbb példái a hasonló felületek ismeretterjesztés célokra történő kihasználásának. Természetesen ezen túl is rengeteg ötletes és meglepően könnyen megvalósítható oldal létezik, így például The Cloud Appreciation Society oldalán a különféle felhőkről tanulhatnak az arra járók, míg a Caltech egyetem Instagram oldala a legfrissebb kutatásokkal és technológiai eredményekkel szolgál. Érdemes ihletgyűjtés céljából is szemezgetni és talán egy picit elveszni a csodálatos képek és érdekesnél érdekesebb információk tengerében legközelebbi cikkünk megjelenéséig is.